Ma lett 9 éves. Sok éve meséltem a védőnőnek, hogy milyen nagyszerű, hogy minden születésnapon az ember emlékezetében hogyan játszódik újra a szülés, születés napja, és ez milyen nagyszerű emlék. Mariann nagyon nevetett, és azt mondta, nem minden édesanya emlékszik erre így.
Azóta számtalan szüléstörténetet hallgattam, de szerencsére senki nem emlékszik pokolként arra a napra. Persze soha nem tudjuk meg, hogyan éli meg a tyúk a napi tojás tojást vagy a pingvin, kiwi, esetleg a sokat ellő fajták: disznók, kutyák, macskák, esetleg az egyetlen, bonyolult formájú darabot szülők: ló, tehén...
Azt mondjuk, az érzelem emberi kiváltság. A fene se tudja, mióta azt állítjuk a növények is éreznek, és hogy a gomba rendszertanilag a növények és az állatok között helyezkedik el.
A Vissza a jövőben, a Marslakó a mostohám, a Star Wars, az Időutazó felesége, a Galaxis útikalauz stopposoknak és Asimov óta már semmiben nem lehetünk biztosak. Mask 2020-ban már biztosat tud arról, hogy van-e élet a Marson, vagy ha nincs, akkor mi leszünk-e akik benépesítjük és felfaljuk, mint a Földet.
Tehát amikor a gyerekeim jövőjéről gondolkozom, azt is meg kell kérdőjeleznem, hogy az érzelmeim mennyire az egyszerre bátor és beszari ősember antagonisztikus sugalmai, vagy a tévé és az internet formálta, manipulálta jelen-emberé. Mit mondjak a 9 évesnek, ami időtálló tudás, és különben is mi a vihar az, hogy idő... Közben elkezdem böngészni a Wikipédia idő meghatározását, és még inkább elbizonytalanodom miről is beszélek...
Így hát hallgatok, nézem, ahogy feltehetően a Földön az emberiséget túlélő aprócska LEGO-ból épít a testvérével. Nézem, mert szép teremtmény, mert felfoghatatlan, hogy az evolúció, hogy talált ki egy ilyen németalföldi hercegnőre és egy gyerek vikingre emlékeztető lényt. Tulajdonképpen nehéz elképzelni, hogy ők is csak pici láncszemek a végtelen létezésben, és nem az örök, világmindenség gyermekei.
Tulajdonképpen már azt sem értem, hogy ennyi háború, betegség és véletlen millió év után, hogyan adatot meg, hogy itt lehessek velük. Próbálok betelni a pillanatokkal, az elmúltakkal és a jelenvalóval, ami azonnal múlt lesz, és ők - hála Istennek - mit sem tudnak erről.
Erre most felnéz a játékból a 9 éves, és azt mondja hangosan nevetve: el is felejtettem, hogy ma van a születésnapom! - visszanevetek, mintha a fejembe látna. Ennyire relatív az idő.
2018. december 16., vasárnap
2018. december 15., szombat
Amikor ugyan az, hogy 69 és 96
Aztán váratlanul odaértünk, hogy új értelmet nyert a 69-es szám. Nem az életkorom, nem a lehetséges kedvenc szexuális pozícióm, hanem a két kölök életkora: 6 és 9. Úgy néztem ezt a két, tökélesen egymásba fonódó számot, mint ahogy őket, amikor játszanak vagy veszekszenek.
Már nem férnek az ölembe, a régi fotók eseményeire csak én emlékszem, és azok a pillanatok, csak hiú ábrándok, hogy megőrizhető, ami elmúlt. Hát, nem...
Nézem őket, hogy a viharban nőttek ekkorára, és nem tudom felidézni a szemmel fogható változásokat. Csak megtörtént...
Hallgatom őket, ahogy veszekszenek, és úgy fáj a békétlensége ennek a két kis embernek, mintha engem bántanának. Azt szeretem, amikor szeretik és segítik egymást, de hát nem lehet mindig így. Mindazt szeretném nekik, ami... Itt szoktam elakadni az esti imában is.
Talán egyszer meg tudom fogalmazni.
Már nem férnek az ölembe, a régi fotók eseményeire csak én emlékszem, és azok a pillanatok, csak hiú ábrándok, hogy megőrizhető, ami elmúlt. Hát, nem...
Nézem őket, hogy a viharban nőttek ekkorára, és nem tudom felidézni a szemmel fogható változásokat. Csak megtörtént...
Hallgatom őket, ahogy veszekszenek, és úgy fáj a békétlensége ennek a két kis embernek, mintha engem bántanának. Azt szeretem, amikor szeretik és segítik egymást, de hát nem lehet mindig így. Mindazt szeretném nekik, ami... Itt szoktam elakadni az esti imában is.
Talán egyszer meg tudom fogalmazni.
2018. december 14., péntek
Elkezdem
Egy van. Gyermek. Egyenlőre.
A cím persze csalás. Plágium. Fallacci Levél egy meg nem született gyermekhez című könyve, és Szabó Lőrinc Lóci óriás lesz című verse járt a fejemben, és arra gondoltam, lopni kéne. Nos, most már ha ezen is túl vagyok, akkor kezdődhet az írás.
38 éves vagyok.
Fanni 2009. december 16án, hajnalban született. Tehát 1éves. Pontosabban 15hónapos-féle kölökgólya. Tündérszép királykisasszony. A neve Virágkoszorút jelent. András választotta a cukorterhelés napján, alig egy órával az előtt, hogy megtudtuk, hogy lány lesz. Utólag mondta el édesanyám, hogy a nagyanyját hívták így: Franciska. A második neve Sára. Apai nagyanyám unokatestvérének neve. Soha nem találkoztam egyikükkel sem.
Tündér Ilonámnak, éppen egy vágás égtelenkedik az orrnyergén, mint Tom Cruise-nak vagy más filmhősöknek szokott, amikor nagyban dolgoznak, hogy az igazságot érvényre juttassák (A jó legyőzi a rosszot, az igaz a gonosszot. Ezt is loptam (Sz.Koncz I.)). Fanni harcos partnere Bálint, a tetlegesség - mi mással - egy műanyag játék sarkával eset.
A cím persze csalás. Plágium. Fallacci Levél egy meg nem született gyermekhez című könyve, és Szabó Lőrinc Lóci óriás lesz című verse járt a fejemben, és arra gondoltam, lopni kéne. Nos, most már ha ezen is túl vagyok, akkor kezdődhet az írás.
38 éves vagyok.
Fanni 2009. december 16án, hajnalban született. Tehát 1éves. Pontosabban 15hónapos-féle kölökgólya. Tündérszép királykisasszony. A neve Virágkoszorút jelent. András választotta a cukorterhelés napján, alig egy órával az előtt, hogy megtudtuk, hogy lány lesz. Utólag mondta el édesanyám, hogy a nagyanyját hívták így: Franciska. A második neve Sára. Apai nagyanyám unokatestvérének neve. Soha nem találkoztam egyikükkel sem.
Tündér Ilonámnak, éppen egy vágás égtelenkedik az orrnyergén, mint Tom Cruise-nak vagy más filmhősöknek szokott, amikor nagyban dolgoznak, hogy az igazságot érvényre juttassák (A jó legyőzi a rosszot, az igaz a gonosszot. Ezt is loptam (Sz.Koncz I.)). Fanni harcos partnere Bálint, a tetlegesség - mi mással - egy műanyag játék sarkával eset.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)